Szak megnevezése
Mérnökinformatikus (Computer Science Engineering)
Képzési terület
informatika
A képzés nyelve
magyar
Képzés munkarendje(i) és a képzési idő félévekben, kontaktórák száma
| Képzési terület | Félévek száma | Órák száma |
|---|---|---|
| nappali munkarend | 7 | 2400 |
| esti munkarend | 7 | 1200 |
Választható specializációk
| Választható specializációk | Nappali/Esti |
|---|---|
| IoT, beágyazott rendszerek és robotika | nappali |
| Big Data és üzleti intelligencia | nappali, esti |
| Felhő szolgáltatási technológiák és IT biztonság | nappali |
| Szoftvertervezés és -fejlesztés | nappali, esti |
A fokozat megszerzéshez összegyűjtendő kreditek száma
210 kredit
Végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
- szakképzettség: mérnökinformatikus
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Science Engineer
A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása
481
Képzési cél
A képzés célja olyan mérnökinformatikusok képzése, akik képesek műszaki informatikai és információs infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások telepítésére és üzemeltetésére, valamint azok adat- és programrendszereinek tervezési, fejlesztési feladatainak ellátására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.
Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
a) tudása
Az angol nyelvtudása eléri a képzéshez, az angol nyelvű szakirodalom megismeréséhez, a szakszöveg megértéshez, feldolgozásához, és a szakképzettséggel ellátható szakmai feladatokhoz elvégzéséhez szükséges, valamint a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.
Ismeri az informatikai szakterületének műveléséhez szükséges természettudományi elveket és módszereket (matematika, fizika, egyéb természettudományok).
Ismeri az informatikai rendszerek hardver és szoftver elemeinek működését, megvalósításuk technológiáját, működtetéséből származó feladatok megoldásának mikéntjét, valamint informatikai és egyéb műszaki rendszerek összekapcsolásának lehetőségeit.
Birtokában van a mért jelek feldolgozásával, rendszerek és hálózatok modellezésével, szimulációjával és szabályozásával kapcsolatos alapismereteknek és mérnöki szemléletnek.
Ismeri a főbb programozási paradigmákat, programnyelveket, fejlesztési eszközöket. Tudása kiterjed az információs rendszerek modellezésére, adatbázis alapú rendszerek kialakítására, számítógépes hálózatok felépítésére, működésére és implementációjára, felhasználói interfészek és grafikus alkalmazások megvalósítására, intelligens rendszerek jellemzőire, a mobil alkalmazásfejlesztés sajátosságaira, a korszerű, általános célú operációs rendszerek menedzselésére, és az IT biztonság szempontjaira.
Ismeri a fontos szoftverfejlesztési módszertanokat, informatikai tervek és dokumentációk jelölésrendszerét.
Alapvető adatbiztonsági ismeretekkel bír.
Ismeri az informatika és a mérnöki szakma szókincsét és kifejezési sajátosságait magyar és angol nyelven, legalább alapszinten.
b) képességei
Felhasználja az informatikai szakterületének műveléséhez szükséges természettudományi elveket és módszereket (matematika, fizika, egyéb természettudományok) az informatikai rendszerek kialakítását célzó mérnöki munkájában.
Tanulmányai során szerzett ismeretanyagát felhasználva képes számítógépes és távközlő hálózatok telepítésére és konfigurálására, hálózati hibák elhárítására, hálózatok üzemeltetésére és továbbfejlesztésére.
Képes alkalmazást fejleszteni, kliens-szerver és WEB, mobil rendszereket programozni, multiplatform rendszereket kialakítani.
Képes vállalati információs rendszereket fejlesztésére és korábbi fejlesztések implementációjára. Tanulmányai során szerzett ismeretanyagát felhasználva képes beágyazott rendszereket specifikálni és megvalósítani.
Képes a megszerzett alapismeretekre építve egy-egy műszaki informatikai területen mélyebb ismeretek önálló megszerzésére, a szakirodalom feldolgozására, majd a területhez kapcsolódó informatikai problémák megoldására.
Képes szakterületén elemzési, specifikációs, tervezési, fejlesztési és üzemeltetési feladatok ellátására, alkalmazza a fejlesztési módszertanokat, hibakeresési, tesztelési és minőségbiztosítási eljárásokat.
Együttműködik informatikusokkal és villamosmérnökökkel a csoportmunka során, és más szakterületek képviselőivel is az adott probléma követelményelemzésének és megoldásának kimunkálása során.
Magyar és angol nyelven kommunikál szakmai kérdésekről és alkotó módon használja az informatika formális nyelvezetét.
Folyamatosan képezi magát és lépést tart az informatikai szakma fejlődésével.
c) attitűdje
Hitelesen képviseli a mérnöki és informatikai szakterületek szakmai alapelveit.
A saját munkaterületén túl a teljes műszaki rendszer átlátására törekszik.
Nyitott az új módszerek, programozási nyelvek, eljárások megismerésére és azok készség szintű elsajátítására.
Nyitott az informatikai eszközöket alkalmazó más szakterületek megismerésére és azokon informatikai megoldások kidolgozására az adott terület szakembereivel együttműködve.
Komplex megközelítést kívánó döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
Érti és magáénak érzi a szakma etikai elveit és jogi vonatkozásait.
Törekszik a hatékony és minőségi munkavégzésre.
Szem előtt tartja és ügyel a munkatársai és megrendelői adatainak, információinak biztonságára.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget érez az önálló és csoportban végzett informatikai rendszerelemzői, -fejlesztői és -üzemeltetési tevékenységéért.
Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
A szakismeretek birtokában biztonságtudatos hozzáállású, szem előtt tartja a potenciális veszélyeket és támadási lehetőségeket, és felkészül azok kivédésére.
A képzés főbb területei
| Képzési terület | Kredit pont |
|---|---|
| Természettudományi alapismeretek | 42 |
| Gazdasági és humán ismeretek | 18 |
| Szakmai törzsanyag | 77 |
| Differenciált szakmai ismeretek | 48 |
| Szabadon választható tárgyak | 10 |
| Szakdolgozat | 15 |
| Összesen: | 210 |
Kritériumkövetelmények
Testnevelés
Minden nappali munkarendű alapképzésben résztvevő hallgatónak két félév Testnevelés teljesítése kritériumkövetelmény. A tárgy a mintatantervi 2. és 3. félévben kerül meghirdetésre heti 2 óra terheléssel.
Idegen nyelven teljesítendő tárgyak
Minden nappali munkarendű – magyar képzési nyelvű – alapképzésben résztvevő hallgatónak kritériumtárgyként fel kell vennie két, az egyetem által meghirdetett, angol vagy német nyelvű szakmai kurzust, és teljesítenie kell az arra előírt számonkérést. Amennyiben a hallgató a kritériumtárgyat nem angol nyelven teljesítette, úgy igazolnia kell angol alapfokú nyelvtudását, a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.
Szaknyelvi követelmények
Minden nappali alapképzésben résztvevő hallgatónak kritérium tárgyként fel kell vennie kettő, az egyetem által meghirdetett angol vagy német nyelvű szakmai kurzust, és teljesítenie kell az arra előírt számonkérést. Amennyiben a hallgató a kritériumtárgyat nem angol nyelven teljesítette, úgy igazolnia kell az angol alapfokú nyelvtudását. Ameddig a hallgató nem tesz eleget ezen kötelezettségének, igazolt nyelvtudás hiányában végbizonyítvány nem adható számára, hallgatói jogviszonya pedig szünetel.
Szakmai gyakorlat
A szakmai gyakorlat (nappali, esti és levelező munkarendű képzésben) egyéni vagy csoportmunkában teljesítendő erre alkalmas szervezetnél vagy a felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen, legalább 8 hétig tartó (320 igazolt munkaórát tartalmazó) projekt-struktúrájú gyakorlatban.
Idegen nyelvi követelmények (a fokozat megszerzéséhez)
Az alapfokozat megszerzéséhez feltétel egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
Az ismeretek ellenőrzése
a) a szorgalmi időszakban tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv stb.) értékelésével, évközi jeggyel vagy aláírással,
b) a szorgalmi időszakban tett elővizsgával,
c) a vizsgaidőszakban tett vizsgával vagy szigorlattal és
d) záróvizsgával.
A záróvizsgára bocsátás feltételei
a) Végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése.
b) A bíráló által elfogadott szakdolgozat.
A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – az idegennyelvi követelmény teljesítése és a szakdolgozat /diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, valamint az előírt kreditet megszerezte.
A záróvizsga részei
A záróvizsga a diplomamunka védéséből és a tantervben előírt tárgyakból tett szóbeli vizsgákból áll (felkészülési idő tantárgyanként legalább 30 perc), amelyet a hallgatónak egy napon, folyamatosan kell letennie.
A záróvizsgára összesen legalább 20 és legfeljebb 30 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot felölelő tantárgyak (tantárgycsoportok) jelölhetők ki.
A szóbeli vizsga kérdéssorát a jelöltek a záróvizsga előtt 30 nappal megkapják.
A jelölt a vizsgát akkor kezdheti meg, ha a záróvizsga-bizottság diplomamunkáját legalább elégséges (2) minősítéssel elfogadta. Az elégtelen szakdolgozat vagy diplomamunka kijavításának feltételeit az illetékes intézet határozza meg.
A záróvizsga eredménye
A szakdolgozatra (SZD) és a záróvizsga szóbeli részére kapott érdemjegyek (Z1…Zm) – a záróvizsga tárgyak számát figyelembe vevő – súlyozott átlaga az alábbiak szerint:
Z =(SZD + Z1+Z2+…+Zm)/(1+m).
Oklevél kiadásának feltétele
a) Sikeres záróvizsga,
b) Bármely idegen nyelvből tett, legalább B2 szintű, komplex nyelvvizsga.
Duális képzés lehetősége
A duális képzés az egyetem nappali alapképzéséhez kapcsolódó, az egyetem és valamely cég (gazdasági társaság, vállalat, intézmény) valamint a hallgató szerződéses együttműködésében megvalósuló közös képzés a cég elvárásainak legjobban megfelelő szakemberek kibocsátása érdekében. A duális képzés feltételeit az egyetem és a cég, valamint a cég és a hallgató közötti szerződések tartalmazzák.
Kooperatív képzés lehetősége
A kooperatív képzés az egyetem nappali munkarendű alapképzéséhez kapcsolódó, önkéntes kiegészítő (egy vagy két féléves) gyakorlati modul, amelyben az egyetem és valamely gazdasági társaság, vállalat, intézmény együttműködnek annak érdekében, hogy az egyetemi hallgatók – a képzési célban megfogalmazottak szerint – szakmai gyakorlatot szerezzenek.